occupation

Occupation kritika

Mozgókép-blog

Hiába jött Ausztráliából és nem Hollywoodból, az Occupation nem tud újat mutatni az inváziós sci-fik témájában.

Sztori

Amikor földönkívüliek szállják meg a Földet, egy ausztrál kisváros lakói és a hozzájuk csapódó túlélők gerillaharcba kezdenek ellenük.

Occupation kritika

Vörös hajnal alapok

1984-ben megjelent egy film, amely a hidegháborús nyomás hatására apokaliptikus állapotokat, inváziót és a nyugati civilizáció pusztulását vizionáló, testben, lélekben és fegyverarzenálban is felkészült amerikai hazafi nedves álmát jelentette: a Vörös hajnal. A Vörös hajnalban a magára maradt Egyesült Államokat egy kubai/szovjet támadás éri, az invázió keretében pedig az ország nagy része a szocialista hadsereg rémuralma alá kerül. Egy csapat tinédzser az erdős hegységbe menekül a kubai/szovjet katonák elől, és gerilla taktikát alkalmazva sikeres támadásokat intéz a lakosságot sanyargató megszállók ellen. A Vörös hajnal decens bevétel hozott a pénztáraknál, kritikai fogadtatása azonban eléggé vegyes volt. Ehhez hozzájárult a betonkemény hidegháborús politikai mentalitása, a kessé abszurd alapszituációja és hogy karakterei nem voltak túlzottan mélyek. A végletes hidegháborús mentalitás, az ikonikus jelenetek és a korszellem tökéletes megörökítése miatt a film azonban egy popkulturális mérföldkővé vált, melyre rengetegen hivatkoztak később. (Vagy éppen másolták azt.)

A film 2009-ben kapott egy remake-et, amely csak 2011-ben jelent meg és nem meglepő módon kövér bukta lett. Itt a kubai/szovjet hadsereg helyett a kínaiak lettek volna a támadók, viszont a politikai klíma változásai miatt végül az Észak-koreaiak lettek a rosszfiúk, hogy még abszurdabb legyen a kiindulópont. A film leegyszerűsítette elődje amúgy sem komplex történetét és karaktereit, cserébe jóval akciódúsabb lett az eredetinél. Ezzel persze nem nyerte el sem a kritikusok, sem a közönség tetszését. (Ami kár, mert amúgy bűnös élvezetként simán jó kis film lett a remake.)

És hogy ennek mi köze van az Occupationhöz?

A borzasztó hosszú bevezetőm oka az volt, hogy az Occupation első kétharmada nagyon hasonlít az eredeti Vörös hajnalra. A különbség csak annyi, hogy itt nem ismerős tinédzserek, hanem nagyjából felnőtt kisvárosiak és random túlélők verődnek össze gerillabandába, így egy kicsit más a csapatdinamika, valamint a megszállók ezúttal földönkívüliek. A film a kétharmadáig egész korrekt módon működik, mint egyfajta B-kategóriás Vörös hajnal / Ellenállók hibrid: kis dráma, nem túl okos, de oké akciójelenetek, decens látvány. A harmadik harmad viszont csúnyán lerontja az összképet, hiszen egy deus ex machina fordulatot követően az alkotás túlzottan grandiózus és akar lenni a finálé, amihez se a rendezés, se a forgatókönyv, se a költségvetés nem volt elég.

Az alkotás elnyújtottá válik, túlságosan nyálas és didaktikus lesz, ráadásul a párhuzamosan futó csörték is zavaróan buták és olcsó érzetet keltők. Egy rövidebb, pörgősebb, céljait tekintve sokkal kisszerűbb finálé kellett volna az alkotás végére, mert aprópénzből nem lehet Függetlenség napját forgatni – sőt, ahogy a Függetlenség napja 2. bizonyította, még sok pénzből sem biztos, hogy sikerül.

Kár érte, mert ambíció volt az alkotásban, kétharmadáig jól működik, ráadásul némi üzenetet is át próbál adni – ám az alkotók elveszítették az arányérzéküket a fináléra.

Occupation előzetes

Stáblista

  • A megjelenés éve: 2018,
  • játékidő: 119 perc,
  • műfaj: akciófilm, dráma, sci-fi,
  • rendezte: Luke Sparke,
  • írta: Luke Sparke és Felix Williamson,
  • főszereplő: Stephany Jacobsen, Dan Ewing, Izzy Stevens, Rhiannon Fish, Temuera Morrison, Charles Mesure,
  • zene: Christopher Elves,
  • fényképezte: Tony O’Loughlan,
  • a film IMDB oldala.
Doz