the division cover

A csapattárs elfogyott, bugfix meg nem is volt – Tom Clancy’s The Division élmények

Játékblog

Ingyen is volt PC-re, hangulatosnak is tűnt, úgyhogy belevágtunk. Aztán jöttek a bonyodalmak, ezért a beletett 30 órát nagyjából végig szólóban töltöttem el a The Division világában.

A The Divison egy 2016-ban megjelent külső nézető kooperatív online looter-shooter, ami PvE és PvP elemekkel is rendelkezik. Hangulatát és jellegét T-kolléga írta le a legjobban: „ez egy 2020 szimulátor”.

A sztori szerint New Yorkban kitör egy pusztító járvány, ami miatt a várost a hatóságot teljes karantén alá veszik. A karanténen belül pedig elszabadul a pokol: rengetegen meghalnak és éheznek, zavargások törnek ki, közben pedig a bűnözők, szakadár privát zsoldosok és egy terrorista frakció tagjai pusztítanak az utcákon. A helyzet annyira eldurvul, hogy a város szívéből evakuálják a lakosságot, a hivatalos rendfenntartó- és segélyszervezet, a Joint Task Force pedig kiszorul a New York külső kerületeibe. A szituáció stabilizálása érdekében a kormány különleges alvó ügynököket aktivál (itt kerül a képbe a játékos).

A játékban a célunk a JTF központ különböző szárnyainak üzemképessé tétele és bővítése, amivel különböző skilleket, perkeket, eszközöket és egyéb extrákat kapunk. Eközben folyamatosan fejlesztenünk kell karakterünket és számos részből álló felszerelésünket.

A külső kerületekben csak PvE módban megy a játék, itt legfeljebb az oldalunkon harcoló csapattársaink lehetnek jelen. Mindig az aktuális menedékhely felkeresésével érdemes kezdeni a kerületek felderítését, mivel azok szolgálnak respawn pontként, illetve ott kapjuk meg az új mellékküldetéseket, rendezgethetjük az inventorynkat és a stashünket, továbbá más játékosokkal is találkozhatunk benn. A küldetések és random tűzharcok mellett telefonos és egyéb üzeneteket, vagy például a megfigyelő rendszer által helyreállított szellemképeket is gyűjthetünk.

A The Division pozitívumai

Fegyverek, mindenütt csak fegyverek…

…nameg más cuccok. Az inventory management sosem volt erősségem, mert igazi hoarder vagyok, a The Division pedig tonnányi lootot dob a játékosnak. Két fő fegyver, egy oldalfegyver, a kiegészítőik, mint például távcsövek és hangtompítók, taktikai felszerelés, mint a hátizsák, kesztyű, térvédő, ruhadarabok és így tovább… és így tovább.

the division menu

Persze a normál ruhadarabokon kívül minden 5 különböző tierbe tartozik, így igazi mikromenedzsmentes menyországba jut, akinek ez jó szórakozást jelent.

Bevallom őszintén, a rengeteg statisztikai adat, skill, perk, tier, szint egy kicsit zavarba hozott, mivel tapasztalatlan vagyok ilyen játékok terén. Aztán idővel egyre jobban elszórakoztatott a különböző dolgok kombinálása.

Hangulat

A The Division hangulata telitalálat. És most nem arról van szó, hogy például jól néz ki a játék, hogy kellemes a zenéje, vagy mennyire kidolgozott.

A játékban szereplő New York maga a fagyos földi pokol. Mindent hó fed, hátrahagyott autókkal, ellenőrző pontokkal, felszerelésekkel és hegyekben álló szemetes zsákokkal van teli az összes utca. Néhol gyújtogatás, zavargás nyomait látod. Érzed, hogy nagyon hideg van, miközben kutyák és elkínzott civilek járják az utcákat – na meg a felfegyverzett ellenfelek. Néha szakadni kezd a hó, néha pedig gyönyörűen kisüt a nap. Eközben pedig folyamatosan hallod a remekül megkomponált, vizuális élményeket tökéletesen megtámogató utcazajt, vagy néha felbukkanó zenei aláfestést.

És ahogy járod ezeket az utcákat, elkap és behúz a posztapokaliptikus „szépség”. Mert emberként a pusztulásban is találunk valamiféle esztétikát ha mást nem is, hát legalább békét. Ezt számtalan modern művészeti alkotás is bizonyítja – filmek, játékok, digitális művek, rajzok.

Néha viszont nyers, durva, hátborzongató élménnyé válik a játék. Egyszer például egy elhagyatott orvosi táborban jártam, amikor észrevettem, hogy nem csak egy egyszerű árokban futok… hanem egy temetetlen tömegsírban. Vagy például egy északi ponton találtam egy hosszú utcát, ahol hegyekben álltak a zsákok, de nem a szemetes zsákok. Kemény, hogy maga a nyílt világ adagolja a játékosnak az ilyen sokkélményeket.

És akkor egy ilyen jól megvalósított környezetbe dobtak bele egy taktikus érzetet nyújtó, audiovizuális szempontból jól megvalósított harcrendszert.

A negatívumok

Bugok

A The Division nem is Ubisoft játék lenne, ha nem lenne tele javítatlan bugokkal. És éppen emiatt lett a tervezett csapatos élményből solo grinding, mivel véletlenül éppen az én régi kis gépemen nem jelentkezett semmilyen elháríthatatlan gond.

The Division blue screens

Pedig rosszul indult a dolog: hirtelen harc közben hihetetlen input lagom lett, ami miatt képtelen voltam irányítani a karakteremet. Akár egyedül voltam, akár csapattal, mindig előjött. Némi kutatás után sikerült megoldani a dolgot, csupán a processzor affinitásnál meg kellett adnom a Windowsnak, hogy egy CPU szálat ne használjon. Kicsit darabosabb lett ugyan a grafikus élmény az fps-ek szempontjából, de legalább stabil és játszató élmény lett a vége.

T-kolléga nem volt ilyen szerencsés. Az egyik alapvető fontosságú sztori küldetést követően nemes egyszerűséggel nem jelent meg a szükséges NPC a bázisán. A „megoldás” tipikus mainstream kiadós válasz volt: kezdj új karaktert, hátha majd akkor működik. Mivel T-kollégának már jópár órája volt addig a játékban, megköszönte a lehetőséget és távozott. Egyébként is zavarta, hogy nagyon repetitív az élmény már a játék elején is.

Kétszer csatlakoztak további ismerősök is, náluk a penge erőgépeken folyamatosan kifagyott a játék.

Repetitív gameplay loop és ólomnyelő ellenfelek

Amikor csapatban voltunk, akkor azért élveztük az élményt, de már akkor is érezhető volt, hogy amúgy irtó monoton a játék. A lineárisabb jellegű fő sztori küldetések ugyan izgalmasabbak és változatosabbak voltak, ám a nyílt világ ellenére maga a játékmenet nagyon leegyszerűsített volt.

Menj A-ból B-be, intézd el az útba eső ellenfeleket, lootolj, B-ben intézd el az ellenfeleket, lootolj, menj C-be és így tovább. Maga a harc ugyan elszórakoztatott és a helyszín, az atmoszféra is nagyon berántott, de hiányoltam a játékból a változatosságot. Mindig csak az a nyüves F gomb.

Nem tagadom, azért volt izgalom ezekben a repetitív harcokban is. Sikerül e kilőnöm ezt a tápos botot, vagy megszivat? Egymás ellen tudom e fordítani a Dark Zone-ban a két ellenséges frakcióba tartozó botbandát, hogy a zsákmánnyal elosonjak közben?

De hiába lettem én is táposabb, az ellenfelek még táposabbak lettek, miközben csapattagként legfeljebb randomokkal számolhattam volna. Maradt a tunkolás, meg a reménykedés, hogy nem vesznek körbe a botok. Aztán ha körbevettek, általában kilőttek, én meg ideges lettem, aztán unott.

Ez meg így nem az igazi, bármennyire is badass tactical módira mozog a csinire szabott karakterem.

Hozzátenném, hogy T-kolléga azt hiányolta a játékból, hogy csak a Dark Zone-on belül, vagy pedig a szép árú DLC-kben van PvP. Jogos, mert ez azért dobott volna az izgalmakon.

Összegző – Tom Clancy’s The Division

Hangulatból csillagos ötös, ráadásul az esett cuccok elég birizgálnivalót adnak, hogy órákon át elszórakozz vele. Jól is néz ki a játék, ráadásul a gépigénye is barátságosnak bizonyult.

Azonban bármennyire is jól néznek ki a harcok, bármennyire nagynak tűnik a játéktér és hiába végeztek remek munkát a színészek, irtó repetitívvé tud válni egyedül a játék. Csapatban biztos jobb (Bethesda, ugye), mert a veled együtt táposodó bullet sponge ellenfelek túlzottan elvesznek a progresszió érzéséből. Ugyanakkor ehhez nem ártott volna egy kritikus bugoktól mentes játékot összehoznia a fejlesztőknek és a kiadónak.

Összességében véve inkább szerettem, mint nem, de több változatosság kellett volna az alapjáték gameplay loopjába.

Ugyanakkor megértem azt is, hogy valakit a legmenőbb cuccok megszerzése visz előre vagy egyszerűen jobban tűri az ilyen jellegű gameplay loopot – ha ebbe a típusba tartozol, akkor valószínűleg jobban tudsz majd nyitni a random játékosok irányába is, mint én.

Tom Clancy’s The Division gépigény

Minimum gépigény (Ubisoft Support)

  • Operációs rendszer: Windows 7 SP1, Windows 8, Windows 8.1, Windows 10 (64 bit verziók),
  • processzor: Intel Core i5-2400 @ 3.1 GHz vagy AMD FX 6100 @ 3.3 GHz,
  • RAM: 6 GB,
  • videokártya: NVIDIA GeForce GTX 560 vagy AMD Radeon HD 7770 (2 GB VRAM) vagy jobb,
  • DirectX: DirectX June 2010 Redistributable,
  • hang: DirectX kompatibilis hangkártya friss driverekkel,
  • tárhely: 40 GB,
  • multiplayer: 512 kbps+ netkapcsolat.

Ajánlott gépigény (Ubisoft Support)

  • Processzor: Intel Core i7-3770 @ 3.5 GHz vagy AMD FX-8350 @ 4.0 GHz,
  • RAM: 8 GB,
  • videokártya: NVIDIA GeForce GTX 970 (4 GB) vagy AMD Radeon R9 290 (4 GB) vagy jobb,
  • DirectX: DirectX June 2010 Redistributable,
  • hang: DirectX kompatibilis hangkártya friss driverekkel,
  • tárhely: 40 GB.
Doz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük