Úgy hiszem, hogy a videojátékok jelentős része pozitív hatással lehet az ember személyiségének és képességeinek fejlődésére. Emellett sok darabra úgy is tekintek, mint valódi művészeti alkotásra. Ennek ellenére botorságnak tartanám, ha nem beszélnénk a gaming veszélyeiről, a lehetséges egészségügyi kockázatokról.
…azokról az egészségügyi kockázatokról, amelyek legnagyobb részénél a tapasztalatom szerint a “gaming” csupán az egyik ok a sok közül. A videojátékok ellen érvelők gyakran egy kalap alá veszik az egész ágazatot és az adott problémák fő, vagy éppen kizárólagos okaként tekintenek rá. Ezt azonban szűklátókörű, sőt, egyenesen veszélyes véleménynek tartom, hiszen ignorálják a többi fontos tényezőt, amelyek a kialakulásukban vagy bekövetkezésükben szerepet játszottak. A videojátékok okozta problémáknál gyakran ezeket a tényezőket is láttam:
- a háttérben meghúzódó, általában elhanyagolt pszichológiai problémák,
- a szülői felügyelet hiánya a jelenben vagy a múltban,
- a játékokkal eltöltött túlzott időmennyiség,
- a megfelelő tartás és az ergonomikus környezet kialakításának mellőzése a játékos részéről.
A szituációk vizsgálatánál fontosnak tartom azt is, hogy figyelembe vegyük a közvetlen és közvetett szereplőkre háruló felelősség mértékét. Kellő figyelmet kap a gyermek a szüleitől és az oktatási intézménytől?
A problémákat tapasztaló felnőtt életében voltak az addikcióra vagy erőszakos kitörésekre való hajlamot felerősítő tényezők? A játékok tervezői, fejlesztői és a pénzügyi tényezők miatt változtatásokat elrendelő felettesek/szakértők milyen pszichológiai módszereket alkalmaztak a játékosok képernyő előtt tartására?
A törvények megfelelően korlátozzák ezen (kizsákmányoló) pszichológiai módszerek alkalmazását és létezik e törvényszegés esetén végrehajtó célú testület? Megfelelő tájékoztatást kapott e a játékos az ergonómia céljáról és a mellőzésének hosszútávú következményeiről? Sok kérdés, kevés válasz.
Mozgásszervi problémák
Izom- és ízületi fájdalmak a kéznél és karnál, a hátnál, nyaknál, lábnál, lumbágó, kopások, gerincsérv, gyengeség. Ha nem megfelelő módon alakítjuk a környezetünket vagy túlzásba visszük a játékot, akkor ezek a problémák sajnos elég korán megjelenhetnek életünkben.
Pont úgy, mint mondjuk az irodai munkánál.
A nem ergonomikus környezet, a helytelen tartás és a monoton, repetitív mozdulatok különböző pontokon túlterhelik a mozgásszervi rendszerünket, ez pedig idővel a fent említett egészségügyi gondok kialakulásával járhat. Felmerülhet a kalcium és foszforháztartás szabályozását végző D-vitamin hiánya is tényezőként, aminek az oka a természetes napfény hiánya. A kiegyensúlyozottság éppen ezért nagyon fontos, azaz mozognod kell. Ha nem is edzésszerű módszerről van szó, minium rendszeres megelőző gyakorlatokra van szükség, ha sokat játszol. És persze a megfelelő tartást is meg kell tanulnod. (Három részes a videó.)
Két igen gyakori probléma az ínhüvelygyulladás és a porckorongok előboltosulása. (Illetve a harmadik az utóbbiból sajnos gyakran következő gerincsérv.)
A gaming és az ínhüvelygyulladás
Az ínhüvelyekben futnak az izmok inai; az ez által termelt folyadék a súrlódás csökkentésére szolgál. A billentyűzet, egér és a kontroller használata során repetitív mozdulatok hajtunk végre, ez pedig gyakran ínhüvelygyulladáshoz vezet a kéznél/karnál. (De okozhatja például megerőltetés, szöveti sérülés vagy baktérium okozta fertőzés is.) Fáj, duzzad, nehezen mozog.
Megjelenésekor orvoshoz kell fordulni, mivel több típusa van, amelyek különböző kezelési módszert igényelnek. Enyhébb esetekben elég a pihentetés, a borogatás vagy a krémek használata, de bakteriális fertőzésnél antibiotikumokra is szükség lehet, súlyos esetekben pedig akár műtéti megoldást igényel a probléma.
A porckorongok előboltosulása, más néven protrusio disci
Egy porckorongnak két része van: belül kocsonyás, kívülről rostos. Ha a rostos rész megterhelés miatt berepedezik, a belső rész ott kiemelkedik, ez pedig fájdalmat okozhat. Az előboltosulás még nem sérv: a gerincsérvnél már konkrétan ki is szakad a belső állomány egy része.
Fontos kezeltetni a problémát, mert a sok ülés vagy egyéb terhelés felgyorsíthatja a folyamatot. Magát az előboltosulást általában tornával és megfelelő életmódváltoztatással lehet kezelni, a sérv esetében már sajnos gyakoribb a műtét megoldás.
A megelőzés természetesen itt is a változatos, rendszeres mozgás, és a megfelelő környezet kialakítása. Tapasztalatom, hogy a(z olcsó) gaming székek nem jelentenek automatikus megoldást, viszont a középáron kapható irodai székek között már vannak jobb darabok.
Elhízás
Azt mondja a Wikipédia, hogy “számos tanulmány talált összefüggést a televíziós- és videojátékok, illetve a megnövekedett testtömegindex között”. Egy 2011-es tanulmány pedig a tinédzserek esetében mutatta ki, hogy játék közben az élelmiszer bevitel nagyban nő függetlenül az étvágyuktól. A másik oldalon viszont ott állnak az aktív sportjátékok, illetve a VR-ban is van még potenciál a jövőre nézve.
Az egyéni véleményem szerint az sem feltétlenül segíthet a helyzeten, hogy a gaming/esport eventek szponzorai között a legtöbbször nagy energiaital cégeket is találunk.
Látásproblémák
A kijelző megszakítás nélküli bámulása látás problémákhoz vezethet. Szüneteket kell beiktatni, illetve itt is alkalmazhatóak megelőző gyakorlatok.
A mentális fejlődés lassulása
Kutatások szerint a kisgyerekek mentális fejlődését akadályozza, ha naphosszat kijelzőket bámulnak. Ebbe természetesen nem csak a játékok, hanem más multimédia tartalmak is belejátszanak.
A (pici) gyermekek a környezetük megfigyelése alapján tanulnak. A különböző eszközökön megjelenő multimédiás, gyakran interaktív tartalmak elvonják arról a figyelmüket, ez pedig a problémamegoldó, szociális és motorikus képességeikre is rossz hatással van. A telefonok és tabletek csak az aktuális trendet képviselik, a túl sok tévézés már évtizedes problémát jelent világszerte.
Epilepsziás rohamok
A videojátékok részét gyakran képezik olyan vizuális hatások (gyorsan villódzó képek), amelyek az arra hajlamos személyeknél epilepsziás rohamot váltanak ki. Egy ideje általánossá váltak a játékokban és más multimédiás tartalmakban az erre vonatkozó figyelmeztetések.
Addikció és agresszió
A WHO 2018 óta szenvedélybetegségként kezeli a videojáték-függőséget. Ez a lépés a szakmai körökből eltérő reakciókat váltott ki, mert bár sokan támogatták a döntést, többen komplexebb vizsgálatot és az eredmények mélyebb értelmezését sürgették.
A fő tünetek között a szerepel a szerencsejáték-függés, a túl hosszú játékkal töltött idő, a depresszió, a szociális bezárkózás és az egyéb szenvedélybetegségeknél is tapasztalt tényezők, mint például a hazudozás a tevékenységgel töltött idő kapcsán, vagy az, ha a játékos képtelen leállni a tevékenységgel, vagy csökkenteni annak időtartamát.
