Kísértethajó kritika és előzetes

Mozgókép-blog

A Kísértethajó fullos bűnös élvezet a B-filmeket kedvelők számára.

Sztori

Finnegan igazi szabadúszó, aki két emberével és ütött-kopott hajójóval bárkit bárhová elszállít a megfelelő árért cserébe. Most éppen egy, a Dél-kínai-tengeren hajózó óriási luxus óceánjáró irányába tart egy nem túl szimpatikus figurákból álló zsoldoscsapattal a fedélzeten. Azonban amikor az óceánjáró fedélzetére lépnek, riadt vendégek helyett gyanús csend fogadja őket…

Kísértethajó kritika

Habár a Kísértethajó olyan film, amit ízekre lehet szedni, hogy emiatt vagy amiatt rossz, valójában egy nagyon szerencsés alkotás, két okból is:

  • a B-filmes forgatókönyvhöz egy maga idejében nagyobbacska költségvetés társult, ami decens produkciós színvonalat tett lehetővé,
  • a bárgyú húzásokhoz és klisékhez (akár véletlenül, akár tudatosan) egy hatalmas adag vidám kalandfilmes báj is társult – így a nézők egy bizonyos részének szerethető és szórakoztató kis laza marhaságként jön le és nem offenzíven agypusztító trashként, mint mondjuk bármelyik Bay-féle Transformers-folytatás,
  • kliséi, hibái és hiányosságai a megjelenése óta eltelt 23 évben átértékelődtek és a korhangulattal együtt most már egyfajta nosztalgikus élményt adnak.

A Kísértethajó tulajdonképpen olyasmi, mint ami az irodalomban a ponyvaregény. Kivéve persze, hogy nem volt olcsó, mert 40 millió dollárból forgatták és hatalmasat bukott, de emiatt fájjon a stúdió feje.

A film lényegében egy ismerős elemekből összedobott, fincsi koktél: van itt egy Han Solo-jellegű, laza, tökös, nagyszájú kalandor főszereplőnek (Treat Williams zseniálisan öntudatos alakításával), egy kétes erkölcsű dögöscsaj (Famke Janssen), egy rakás tesztoszteront izzadó, valószínűtlenül futurisztikus flintákat lengető idióta zsoldos (karakterszínészek, karakterszínészek mindenütt!), kiváló operatőri munka és hangulatos díszletek, nosztalgikusra öregedett CGI és praktikus effektek, meg egy csomó gore. Horrorként persze abszolút nem működik a klisék és az egyértelműen halálra ítélt töltelékkarakterek miatt, vicces kalandfilmként viszont annál inkább. A tempó és hossz is ideális, a bruttó 106 perces alkotás egészen pörgősre sikerült.

Roger Ebert negatív kritikájában azt írta, hogy “The movie is essentially an ‘Alien’ clone with a fresh paint job.“. (Azaz “A film gyakorlatilag egy frissen festett ‘Alien’-klón.) Ez az állítás tökéletesen megfogalmazza a Kísértethajó lényegét – és bár Ebert ezt negatív értelemben mondta, a megállapítás legalább ilyen jól működik pozitívan értelmezve is.

Kísértethajó előzetes

Stáblista

  • Eredeti cím: Deep Rising,
  • kiadás éve: 1998,
  • játékidő: 106 perc,
  • műfaj: akciófilm, kalandfilm, horror,
  • írta és rendezte: Stephen Sommers,
  • főszerepben: Treat Williams, Famke Janssen, Kevin J. O’Connor, Wes Studi, Cliff Curtis, Jason Flemying, Anthony Heald,
  • zene: Jerry Goldsmith,
  • a film IMDB oldala.
Doz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.